KözépPont Kórus

2011. július 11., hétfő

Ebben az évben is...

Sziasztok Dabas Környéki Gyermekeim!

2011-ben is összejövünk majd Advent idején, hogy énekeljünk. Az időpont még egyeztetés alatt van.
Addig is jó nyarat mindenkinek.

Ki jön énekelni?

én megyek:
Gábor, Dabas

2010. december 29., szerda

Mag TV felvétele 2010. évi előadásunkról

A MAG Televízió volt olyan kedves, hogy felvette előadásunkat, és mindannyiunk számára megtekinthető formában közzétett:

Teljes koncert + interjú

(25', MAG TV, egy kamerás)

Az adventi gyermekkórus műsora 0:00 - 25:00-ig tart, és még egy ráadás is látható/hallható.

Az előadásról szóló interjú 58:30-kor kezdődik.

Boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!

Remélem, hamarosan újra találkozunk!

üdv, Street Gábor

2010. december 6., hétfő

Felhívás - 2010.

Sziasztok!

Akik láttátok, vagy benne voltatok, írjatok ide a megjegyzésbe gondolatokat, érzéseket, beszámolókat, milyenek voltak a próbák, mire számítottatok, ehhez képest milyen lett, melyik rész volt a legtutibb számotokra...

Vigyázzatok, ne rólam, hanem a próbákról, készülődésről, előadásról és magatokról írjatok ide.
(tudjátok, amit a próbákon mondtam, hogy én vagyok a legszebb, azt csak azért mondtam, hogy akkor rám figyeljetek. ezt megtettétek, köszönöm. most itt ti nyilatkozhattok)

Nyilvánuljatok hát meg pár sorban, vagy sok sorban. Kinek mire fussa erejéből, energiájából, kedvéből. Kíváncsian várom nmindegyiket. Kritikák és javaslatok is jöhetnek.

Az aláírást ne felejtsétek el!
(keresztnév vagy becenév, osztály, település)!
(példa: Huba, 8.a, Dabas)

Majd töltök fel fényképeket is, ha kapok...
Addig is pusszantás mindenkinek!
SG

2010. november 30., kedd

Főpróba - 2010. november 27.

Szombaton megejtettük az összkari-zenekari főpróbát a helyszínen (Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Dabas). Kemény 2 órán keresztül - na jó, kis időt szakítottunk egy üdítőre és egy-egy hatalmas kakós csigára - sorrendbe raktunk mindent.

Összefoglaltuk jól az elmúlt évet, mint ahogyan ezt adventkor szokás és érdemes: megénekeltük és eljátszottuk, hogyan ébredezik a természet, hogyan nyílnak a virágok, hogyan éled fel bennünk a szerelem, hogyan tör ki a vakáció, hogyan szaladgálunk, ugrabugrálunk a tágas réten, miközben a rekkenő hőségben ránk tör a zivatar, és lepotyog a makk is a fákról..., és ősszel, amikor becsöngetnek, és okosodás közben cseverészünk, nevetgélünk is, majd elérkezünk a mai naphoz, Ádvent időszakához, amikor csilingelő zenekar kíséretében legféltettebb imáinkat dúdoljuk el. Azt hiszem szép élményt okoztunk mindannyiunknak.

Lenyűgöző és megtisztelő az a figyelem és fegyelem, amivel a gyerekek és tanáraik a próbákon mindvégig koncentrálnak és muzsikálnak. Köszönöm mindannyiótoknak! Szuper koncert ígérkezik...
üdv, SG

(a képeket Jasper Emese készítette)

2010. november 28., vasárnap

Karácsony felé

Karácsony felé

Kis szobánkban félhomály van,
– Már lement a nap talán –
Szép kettesben, néma csendben ülünk egymás oldalán.
Feleségem kis kezében
Tartogatja a kezem,
Haja fodra homlokomra
Esik lágyan, érezem

Permetező havas eső
Verdesi a födelet,
Hószitáló, angyaljáró
Szent karácsony közeleg.
Oh ha lelkem mélyén lelnem
Egy sugárt lehetne még,
Melyből régen, a szent éjen
Lelkem fénnyel eltelék.

Képzeletbe’ szárnyra kelve,
Multam képeit kergetem
Földön, égen… S feleségem
Megszorítja a kezem.
S rám hajolva azt susogja
Édes hangon, csendesen:
„Angyal röptét, ide jöttét
várod-é, mondd, kedvesem?”

Jó kedv látszik, mosoly játszik
feleségem szemiben.
„Mi tagadás, angyalvárás
kedves dolog volt nekem.
Oh ha úgy még hinni tudnék,
Mint hajdanta gyermekül,
A szent estve várva, lesve,
Angyalunk, míg bérepül.

Oh de vége, – a mesébe'
Hinni többé nem tudok,
Fönn az égbe’, pára légbe’
Nem lakoznak angyalok.
Ha leéljük, elfecséljük
A szép gyermekéveket, –
Szárnyatörve hull a földre
Az erőtlen képzelet!...”

Elborongva,’ gondolkodva,
Arczom is mind komorabb,
De mint felhő mögül feljő
És verőfényt szór a nap:
Feleségem, – míg szemében
Mosolynak hajnalja kél, –
Oldalamnál boldogan áll,
S édes hangon így beszél:

„Oh ne hidd el, hogy a hittel
Leszámolhat az idő,
Bár napunk már délfelé jár,
S útja szűkül, árnya nő, –
Élve hitben, égiekben
Bizzék szívünk, míg dobog:
Fönn az égben, örök fényben,
Vannak, élenek angyalok!

Vannak, élnek a nagy égnek
Földre szálló követi,
S a hol járnak, a kis szárnyak
Nyomát öröm követi.
Kik jöttükben, bíznak itt lenn,
Fölverik azok lakát, –
Oh a nagy ég elküldi még
Hozzánk is kis angyalát!”

Imigy szólva oda hajtja
Kebelemre szép fejét,
Hajnal pirja elborítja
Homlokát, tekintetét.
S hangja nincs bár, – szavainál
Szebben szólnak a szemek,
És megsusogják, elárulják
Édes titkát szivinek.

Örömtölten, szégyenülten
Átkarolom vállait:
„Hát betöltöd, létre költöd
Lelkem legszebb álmait?
Légy megáldott, – újra váltod
Már-már megtört hitemet…
Üdvvel ér föl ez az égből
Számomra jött izenet!”

S mást feledve, képzeletbe’
Lelkem úgy elandalog,
Megújulva hiszek újra
Bennetek, kis angyalok.
Egy mi nékünk lesz vendégünk,
Küldje ég mihamarabb,
S hétköznap bár, ünnepnapnál
Ünnepibb lesz az a nap!...

Kis szobánkban napvilág van,
– Itt van a hajnal talán –
szép kettesbe’, beszélgetve
ülünk egymás oldalán.
Tiszta fénnyel, szép reménnyel
Van betöltve kis lakunk:
Várva-várjuk, alig várjuk
Jöttödet, kis angyalunk!

Legifj. Szász Károly